http://elokeszuletek.blog.hu/

Naptár

január 2025
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

2009.03.01. 13:52 Martas

Hazatérés - és ma már 1 hetesek vagyunk!!

A gyermekágyon töltött napok már viszonylag hamar teltek. Barnika anyukájával - Orsival - végül egy szobába kerültünk, és kiderült, hogy tök közel lakunk egymáshoz, szóval tartani fogjuk a kapcsolatot. Nagyon kedves lány, és Barnika is igazán szép kisfiú lett! Végül szegény szenvedett még miattam vagy 4 órát, de minden rendben ment.
Csütörtök helyett szerdán már haza is engedtek, mert mindketten jól voltunk, és Pannika nagyon ügyesen szopizott már. Így aztán szerdán kora délután megjött Zoli, és hozta a mózeskosarat, meg a ruhácskákat, amiket kikészítettem. Beöltöztünk és mentünk az autóba. Nagyon szépen sütött a nap, és ahogyan kiléptem a kórház ajtaján, arra gondoltam, hogy a kórházban töltött egy hét alatt mennyit gondoltam én erre a percre!!! És itt van! Az autóban emiatt persze újabb érzelmi hullám jött rám, és sírva autókáztunk hazáig. Itthon pedig megálltunk a szoba közepén, ölelgettük egymást, és néztük Pankát, hogy milyen szép! És hogy mennyire hihetetlen hogy végre együtt a család!!!!




Persze voltak nehézségek, például az első fürdetés, a légzésfigyelő (hát ez elég zűrös történet), az első hasfájások, amikor keservesen sírt, és nem tudtuk vígasztalni. Aztán végre jött anyukám és ez óriási lelki erőt adott. Főzött és mosott és vasalt nekem, és más dolgom nem volt, csak hogy a kicsi lányommal legyek. A császár miatt még voltak fájdalmaim, és nehezen mozogtam, ez nagyon zavaró volt, de minden nap egyre jobb lesz! Zoli pedig egy hihetetlen csodálatos kis férj! Mindenben segít, itt van mellettem, mosogat, felkel velem éjjel, már tök jól pelenkázik! Egyszóval: lassan belejövünk a dolgokba, és remélem ez így is marad. Pannika szépen gyarapodik, hétfőn jön a gyerekorvos is (ettől egy kicsit félek, mert megszúrják). Aztán kedden pedig megyek varratszedésre - gondolom, ez is jó lesz.

De most nem számít már semmi, csak az hogy teljesült a vágyuk, és a mi kicsi lányunk, a kis Pöttöm Panni, akit 9 hónapig hordtam a szívem alatt, és ilyen kis csoda lett belőle. Alig hiszem el.. néha nézem percekig és elpityeredek, hogy talán nem is igaz..mert olyan szép!!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://pannika.blog.hu/api/trackback/id/tr49973298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása