Már nagyon hiányzott, hogy végre csak szűk kis családunk legyen együtt (bár anyukám sokat segített). Az éjszaka tegnapelőtt kemény volt, és a végén magam is sírtam, mert nem bírtam már nézni szegény hogyan sírdogál. Zoli átvette tőlem, megnyugtatta, és onnantól jól tudtunk aludni. Tegnap már egész jó napot zártunk. Sokkal nyugodtabb volt Pannika, kevesebbet sírt, és jobban meg lehetett nyugtatni. Próbáltam is énekelni neki, aztán hirtelen rá kellett jönnöm, hogy nem jut eszebe semmi normális altatódal, pedig régebben azért ismertem egyet-kettőt. Később aztán beugrottak a sorok, és lassan jöttek vissza az emlékek... ami kiesett, azt meg felfedeztem az interneten. Tök jó!!
Ezt szoktam régen gitározni is, talán elhozom otthonról a gitáromat.. oszt nagyon muzikálisak leszünk:
Meg megtaláltam Zelk Zoltán: Este jó c. versét is, ezt is énekeltük anno, ha jól emlékszem ovis koromban.. És olyan jó volt nosztalgiázni, érdekes emlékképek törtek fel bennem:
http://makvirag.extra.hu/Mese/Mondokak/kicsiknek.html
A végén persze megint elsírtam magam (megjegyzem nem tudom, meddig tart ez még.. de fogy a zsepi :)
"Elolvadt a világ, de a közepén,
Anya ül és ott ülök az ölében én"
És tényleg itt ült az ölemben és aludt.
És hát a nagy kedvenc nótám, a bűvös Halász Judit : Én nem születtem varázslónak. Olyan kedves a szövege, csak úgy sugárzik belőle a szeretet.
Ha valaki nem ismerné.. érdemes meghallgatni.
Na hát ezeket szoktuk mostanában hallgatni és énekelgetni :) és bár nincsen varázspálcám nekem sincs, de valahogy hatottak a dalocskák. Tegnap délután is nagyon jól aludt Pannika, és az éjjel is tündéri kislány volt. Mára pedig rekordidőt aludtam.. f10-kor keltünk végül. És aztán kajálás, és azóta is csend van!! :) Alszik mint a tej.
Hallelujah!!! https://www.youtube.com/watch?v=mmbQEQltOwM&feature=related
Már nagyon tudunk arcokat is vágni :)
